Barátok temploma

Helyszín

2600., Vác Géza király tér

Szentmisék rendje

Szombat 18:00 óra

Vasárnap 09:00 óra

Értesíthető személy

elérhetőség megadása

Kovács Zsolt

Molnár Zsolt

Bemutatkozás

A váci ferences templom, azaz a „Barátok temploma”, a korabeli Vác legmagasabb pontján, történelmi helyen épült. Ez a templom nem csak szent hely, egy Istennek szentelt épület, hanem a hit, az emberi kitartás és áldozatkészség, a jövőbe vetett bizalom és az újrakezdés emlékműve is. Mindez történt a török kiűzése után 33 évvel, a Rákóczi szabadságharc után 8 évvel, egy kifosztott, elszegényedett, elpusztult, a háborúk miatt járványokkal és súlyos adókkal sújtott országban. Hitték, hogy mindig lehet, és mindig kell újrakezdeni.

Nem ez az első templom ezen a helyen. Géza fejedelem építtette 1074-ben itt a már korábban, Szent István király idején megalapított püspökség első székesegyházát. A templom fogadalomból épült a Mogyoródi győzedelmes csata után, ahol a két testvér Géza és László győzelmet aratott Salamon felett. Mikor a két fejedelem egyesítette haderejét Vácott, László egy angyalt látott leszállni az égből, amint Géza fejére koronát helyez. Ekkor megfogadták, hogy ha megnyerik a csatát, templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére. Amikor 1074. március 14-én történt győzedelmes csata után visszatértek Vácra és azon tanakodtak, hogy hova építsék a templomot, egy, az agancsai végén lángot hordó szarvas jelent meg futva előttük, ők követték őt, mígnem a szarvas Vác legmagasabb pontján megállt és eltűnt. Ekkor Géza és László úgy döntöttek, hogy ezen a helyen kezdenek el építkezni.

Az itt épült három korábbi templom elpusztult, mindhárom püspöki székesegyház rangot viselt. Az elsőt Géza építtette 1074 után, román stílusban. Gézát itt temették el, ezért Szent László király sokat járt a templomba imádkozni. Az épületet a tatárok pusztították el 1241-ben. IV. Béla a romokon új, gótikus épületet emelt, környékét pedig várfallal vette körül. Báthori Miklós püspök Mátyás király idején reneszánsz stílusban átépítette a székesegyházat. A templom épülete a törökökkel vívott háború folyamán csak pusztult, s 1541-ben a magyar védők felrobbantják a falakat. A város és a vár 1526 és 1686 között 49-szer cserél gazdát, hol békésen, hol kisebb, hol nagyobb harcok árán. Mindenkinek kellett, de senki nem építette, ami elpusztult azt a várfalak erősítésére használták fel. Végül 1684-ben a törökök robbantanak fel mindent. A vár és a város 1686-ban szabadul fel végleg.

1719-ben az Üdvözítőről nevezett ferences rendtartomány engedélyt kért Althann Mihály Frigyes váci püspöktől a letelepedésre. 1719. ápr.14-én Althann engedélyezi a letelepedést és a vár helyét adja a rendnek. A Roll Péternek írt levelében kiköti, hogy ép falakat nem bonthatnak el. Erről azóta is vita van, hogy vajon bontottak-e, és ha igen, mennyit. Bél Mátyás a török után azt írja Vácról: „lakott hely vagy csak annak inkább a helye”. Hogy mi és mennyi maradt a várból, a templomból, a püspöki palotából, mint ép fal, nem tudjuk, de kétségtelen, hogy a kolostor falában vannak a területről származó kövek. 1721. május 8-án ünnepélyesen megtörténik az alapkőletétel. A templom és a rendház építése gróf Koháry István adományából indulhatott el és adományozók sora segítette az építkezést és a berendezést. Koháry a templom és a kolostor építésére 20 000 „rénusi” (rajnai) forint adományt tett és 10 000 rénusi forintot adományozott a rendi élet fenntartására.

Hétkápolna

Bemutatkozás

Vác déli szélén, Vác-Alsóváros határán, közel a Duna-parthoz áll a kegytemplom, Pest megyében és a Váci egyházmegyében.


A kegyhely keletkezése összefüggésben van Vác városának legendás eredetével. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek a mogyoródi csata (1074) előtt ezen a tájon tartózkodtak. Lászlónak, a későbbi szent királynak látomása volt: egy angyal szállt le az égből, s a királyi koronát Géza fejére tette – ezzel jelezte, hogy az uralkodás joga őt illeti meg. Géza fogadalmat tett: ha győz, templomot építtet a Boldogságos Szűznek. A győztes csata után a felépítendő templom helyét keresték, ami- kor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. Ezt a jelenetet Kálti Márk Képes krónikába is megörökíti, s innen származott a kegyhely középkori neve: Maria de Cervo = Szarvasról elnevezett Boldogasszony. Megépült a Mária-templom, az angyaljelenés helyén pedig egy kápolna Szent Péter apostol tiszteletére.


A török hódoltság idején azonban mindkét szent hely elpusztult, s feledésbe merült a kegytemplom pontos fekvése is. Esterházy Pál 1696-ban megjelent, már többször idézett könyve „valahol Magyar Országban” helyezi el a Szarvasról elnevezett Boldogasszony kegyhelyét. A Szent Péter-kápolnára is csupán egy közeli forrás emlékeztetett.


Egy váci asztalosmester és családja súlyos betegségből felépülve, s fogadalmát beváltva a Pozsonyhoz közeli Máriavölgy kegyszobrának képmását állíttatta fel a forrás közelében. Így lett a képnek egyidőben Kúti Kép neve. A hamarosan meginduló búcsújárások hatására a képet az itt emelt templom főoltárára helyezték. (A templomot a Vác történetében oly nevezetes szerepet játszó Migazzi Kristóf püspök építtette.)


1769-ben a kápolnához vezető út mellett Wirth Ferenc váci kanonok, kisprépost felállíttatta a Mária hét örömét és hét fájdalmát megörökítő képoszlopokat. Innen kapta a hely máig élő nevét: Vác-Hétkápolna.

A főoltáron lévő, megkoronázott kegykép körül üveg alatt számos fogadalmi ajándéktárgy jelzi Szűz Mária közbenjárását, az imameghallgatásokat és a csodás gyógyulásokat. A sok szív, láb, kéz és csecsemő mellett néhány hajóformát is látunk. Ezek jelzik, hogy a váci Hétkápolna Boldogasszonya a dunai hajósok segítsége is.


A templomot Mária nevére szentelték fel. A forrás vizéből sok búcsús orvosságnak visz haza. A zarándokok egy része éjjel a kápolnában virraszt. Éjfélkor kisebb csoportok gyertyás keresztúti ájtatosságot végeznek. A búcsú idején szokásos nagy kirakodóvásárt a város egy másik pontján tartják meg.


A kegykápolnán kívül, a szentély mögötti fülkében a híres bajor búcsújáró hely, Wies barokk kegyszobrának a mása látható: az oszlophoz kötözött Krisztus börtönében. A kápolna alatt a kövekkel kirakott ősi forrás van, benne a Szeplőtelen Szűz fehér szobrával. Közel a templomhoz áll az 1848-49-es honvédek obeliszkje, amelyet a váci csatában elesett honvédeknek emeltek (1868).


A Vác város címerében szereplő Boldogasszony az ősi Máriatiszteletre utal.
    

Szentmisék rendje

Minden hónap 3. szombatja 16:00 óra

Vasárnap 08:00 óra

Helyszín

2600., Vác Derecske dűlő 2.

Értesíthető személy

elérhetőség megadása

Moys Gábor

Molnár Zsolt